hitel vagy tőke

Ha kívülről kell pénzt bevonnod a vállalkozásba, akkor alapvetően két lehetőséged van: vagy hitelt veszel föl, vagy tulajdonrészt adsz valakinek. Hogy melyikkel jársz jól, az sok körülmény függvénye. A legnagyobb különbség a kettő között az, hogy a hitelt rendszeresen törleszteni kell, a tulajdonostárs viszont csak a nyereségből részesül.

 

Ha mindenképpen külső forrást kell bevonnod a cégedbe, akkor legelőször arra kell választ adnod, hogy tőkét, vagy hitelt szeretnél-e. Tudomásul kell venned, hogy hitelből lehet kicsit is kapni, tőkéből viszont nem. Néhány százezres, de akár néhány milliós befektetéshez a legritkább esetben találsz partnert, ilyesmihez inkább keress barátot, vagy rokont. Hitelt viszont simán lehet kapni ebben a tartományban is, vagyis a döntésedet néha megkönnyíti az élet. A döntéskor több alapvető szempontot kell figyelembe venned. Ha elég nagy vagy már ahhoz, hogy választhass, akkor néhány fontos szempontot ajánlunk a figyelmedbe.

 

 

 

Tartsd szem előtt, hogy a hitel törlesztőrészletét ha törik, ha szakad, fizetned kell. Akkor is, amikor a céged veszteséges (akkor fájni fog), és akkor is, amikor vastagon nyereséges leszel (akkor kisujjból kirázod). Ha ellenben tulajdonrészt adsz el, akkor „csak” a nyereségedből részesül az, aki beszáll a cégedbe, sőt a tulajdonostárs kiveszi a részét a veszteségből is, amennyiben az ő üzletrésze ugyanúgy veszít az értékéből, amikor a cég veszteséget termel.

Mindenképpen vedd fontolóra, hogy mennyire viselnéd el, ha más is beleszólna a céged vezetésébe. A tulajdonostárs bizony leginkább erre fog igényt tartani, ezért akkora tulajdonrészt akar szerezni, ami már érdemi beleszólást enged neki a cég ügyeibe. Mindenképpen konzultálj jogásszal, hogy milyen tulajdoni hányadhoz milyen döntési jogok tartoznak, és ettől mennyiben lehet szerződésben eltérni. Az első kettőnél izgalmasabb kérdés a harmadik: mekkora növekedési potenciált tudsz hitelesen felmutatni egy befektetőnek. A bank arra kíváncsi, hogy van-e, és hosszabb távon biztosított-e a cash flow-d, azaz durván a forgalmad ahhoz, hogy rendszeresen törleszd a részleteket. Ha van, akkor ad hitelt, ha nincs, akkor nem. A hiteled ára csak igen kis mértékben változik attól, hogy a terveid szerint 5 év múlva a jelenlegi forgalom 5, vagy 20-szorosával számolsz.

 

Nem így működik a befektető. Ha fentebb azt mondtuk, hogy az üzletrészedet megvásárló befektető legfeljebb a nyereséged egy részét viszi el, akkor most azt mondjuk, van olyan – sőt jó vállalkozások esetében kifejezetten gyakori-, hogy azt sem. Ha ugyanis ő is jelentős növekedési potenciált lát a cégedben, akkor a számító énje arra sarkallja, hogy visszaforgassa a nyereséget a vállalkozásba. Minél jobb ütemben növekszik ugyanis a közös cégetek, ő annál jobban tud belőle egy adott ponton kiszállni, azaz eladni a tulajdonrészét neked, vagy valaki másnak.  Ha meghoztad a fő döntést, akkor kezdhetsz gondolkodni a kitől, kinek, mennyit, mennyiért kérdéskörön. Nagy meglepetések nem fognak érni: a helyzet alapvetően az, hogy a pénznek van egy globális ára a világban, és amikor az magas, akkor drága lesz a hitel, de kevesellni fogod a céged egy részéért felajánlott összeget is. Ha viszont alacsony, mint most 2017-ben, akkor olcsó lesz a hitel is, és az üzletrészedért is jobb árat kapsz, mert a befektetők másutt sem kapnak jobb hozamot a kihelyezett tőkéjükért. Addig lépj, amíg érdemes.